Túl sokat iszom? Mikor érdemes segítséget kérni?

Sokan nem azzal a mondattal kezdik, hogy „alkoholproblémám van”.

Sokkal inkább így:

„Lehet, hogy mostanában túl sokat iszom.” „Nem mindig úgy alakul, ahogy elterveztem.” „Megígérem magamnak, hogy kevesebb lesz, aztán mégsem úgy történik.” „Mások talán nem látják, de én belül már érzem, hogy valami nincs rendben.”

Ezek fontos mondatok.

Nem azért, mert azonnal címkét kellene tenni rájuk. Nem azért, mert mindenkinek ugyanaz lenne a története. Hanem azért, mert gyakran ezek a mondatok jelzik először, hogy az ember alkoholhoz való viszonya már több feszültséget, kontrollt vagy szégyent visz az életébe, mint amennyit be mer vallani.

A problémás alkoholfogyasztás nem mindig látványos.

Nem mindig azzal kezdődik, hogy valaki elveszíti a munkáját, szétesik a családja, vagy mindenki számára nyilvánvalóvá válik a baj. Sokszor az ember még működik. Dolgozik, kapcsolatokat tart, feladatokat lát el, kívülről talán semmi különös nem látszik.

Belül viszont már egyre több az alkudozás.

„Csak ma.” „Csak hétvégén.” „Most megérdemlem.” „Holnaptól másképp lesz.” „Mások is isznak.” „Nincs akkora baj.”

Ezeket a mondatokat én is ismerem.

A saját felépülési történetemben is volt olyan időszak, amikor kívülről még sok minden működött. De belül már ott volt a fáradtság, a szégyen, az önmagammal kötött újabb és újabb alku. Ma már azt gondolom: az egyik legfontosabb pont az, amikor az ember nem söpri félre ezt a belső jelzést.

Nem kell megvárni a teljes összeomlást ahhoz, hogy segítséget kérjünk.

Sőt, sokszor éppen az lenne a felelős lépés, ha korábban beszélnénk róla. Akkor, amikor még van mozgástér. Amikor még nem romokból kell újraépíteni mindent. Amikor az ember már érzi, hogy valami nincs rendben, de még nem tudja pontosan, mit jelent ez.

A változás ritkán egyetlen nagy elhatározással kezdődik.

Gyakran megelőzi egy hosszabb bizonytalanság. Az ember egyik része szeretne változtatni, a másik része még kapaszkodik a megszokott működésbe. Ez a kettősség nem gyengeség. Sokszor természetes része annak, amikor valaki elkezd ránézni egy problémás mintára.

Érdemes segítséget kérni, ha az alkoholfogyasztás körül egyre több a belső feszültség.

Például akkor, ha gyakran fogadkozol, de nem úgy alakul, ahogy szeretnéd. Ha az ivás után szégyen, bűntudat vagy magyarázkodás jelenik meg. Ha egyre több energiát visz el a kontroll. Ha titkolni, szépíteni vagy kisebbíteni kell a történteket. Ha a hozzátartozóid már jeleznek valamit. Vagy ha te magad még nem tudod pontosan megfogalmazni, de érzed, hogy érdemes lenne beszélni róla.

Az addiktológiai coaching ilyen helyzetben nem diagnózist ad, és nem mondja meg helyetted, ki vagy.

Biztonságos, ítéletmentes beszélgetési keretet kínál ahhoz, hogy tisztábban ránézz az alkoholhoz való viszonyodra, a visszatérő mintákra, a belső bizonytalanságra és a következő felelős lépésre.

Fontos különbség: nem mindenkinek ugyanarra van szüksége.

Van, akinek egy első tisztázó beszélgetés segít abban, hogy megértse, hol tart. Van, akinek szakellátásra, terápiára, orvosi segítségre vagy önsegítő közösségre van szüksége. Van, akinek hozzátartozóként kell először saját kapaszkodót találnia.

A felelős segítői munka része, hogy ezt nem keverjük össze.

Vannak helyzetek, amikor nem a coaching az első lépés. Súlyos elvonási tünet, akut pszichiátriai krízis, önveszély, közvetlen veszélyeztetettség vagy komoly egészségügyi állapot esetén azonnali szakellátásra, orvosi vagy krízishelyzeti segítségre van szükség.

De sok ember nem innen indul.

Hanem onnan, hogy még működik, de már fáradt. Még tartja magát, de belül egyre több az alkudozás. Még nem biztos abban, hogy „elég nagy-e” a baj, de szeretne tisztábban látni.

Ezt a pontot komolyan kell venni.

A segítségkérés nem azt jelenti, hogy valaki feladta. Inkább azt, hogy már nem akarja tovább egyedül cipelni azt, amit egyre nehezebb elbírni.

Ha felmerül benned a kérdés, hogy túl sokat iszol-e, akkor lehet, hogy már érdemes beszélni róla.

Nem azért, hogy azonnal nagy döntést hozz.

Hanem azért, hogy ne maradj egyedül a kérdéssel.